ELSŐ RÉSZ.
*Jessi szemszöge*
(...) Veletek is meg történt már az a bizonyos pillanat, amikor azt hittétek, hogy mindennek vége, és nincs értelme tovább élni? A barátom, James a legjobb barátnőmmel, Katarinaval csalt meg. Még most is azon gondolkozok, hogy hogy történhetett, pont Ő... Ő akit a legjobban szerettem. Kész csődtömeg vagyok...
Na de kezjük a leges leg elején....
A nevem Jessica Smith. 17 éves, modell vagyok, van egy ikertestvérem (húgom) Jennifer és egy 8 hónapos öcsém, Alex.Londonban lakok. A szüleim 3 hónapja haltak meg, egy autó balesetben. A mai napig nagyon sokat gondolok rájuk. Nagyon hiányoznak. Olyan nehéz nélkülük élni, mindent nekem és a húgomnak kell meg csinálni. Főzni, mosni, takarítani, bevásárolni stb. Szóval értitek. Szülők nélkül mit sem ér ez a világ. Rengeteg szép hely van Londonban. Nagyon szeretünk kirándulni, vagy csak egyszerűen sétálgatni London utcáin. Kedvenc helyünk a Starbucks kávézó. Rengeteget járunk oda. Néha csak megiszunk egy kávét, és beszélgetünk, üzleti ügyeinket is ott rendezzük.
Egy nap Alexot bölcsödébe vittük, hogy nyugodtan tudjunk beszélgetni a nővéremmel, így elmentünk a Starbucksba meginni egy kávét.Elég sokan voltak most ott, ami meglepő hiszen, ez a környék eléggé elhagyott, csak az jár ide kávézni, aki itt lakik, vagy erre felé dolgozik. Mikor kihozták a megszokott kávénkat, hosszasan elkezdtünk beszélgetni a minden napokról, amikor észre vettünk két iszonyatosan helyes srácot, a mellettünk lévő asztalnál.Ők még nem rendeltek. Nagyon érdekes, és ismerős arcuk volt, de nem nagyon törődtem velük.Kortyoltam egyet a kávémból, de iszonyatosan forró, volt és meg égette a nyelvemet, így muszáj volt kimennem a mosdóba leöblíteni egy kicsit.
-Jenni, kiszaladok a mosdóba, mindjárt jövök.-feleltem.
-Oké, de siess.-mondta Jenni.- Elég sok furcsa alakot láttam az imént bejönni.
-Oké, oké 2 perc és itt vagyok.
Kiszaladtam gyorsan a mosdóba, megnyitottam a csapot, a kezemet alá tettem, hogy a tenyerembe folyjon a víz, utána nagyokat kortyoltam a tenyeremből. Megkönnyebbültem egy kicsit, így már nem égett a nyelvem. Gyorsan még belenéztem a tükörbe, megigazítottam a hajamat, raktam fel egy kis alapozót és egy kis szájfényt, aztán rohantam vissza az asztalunkhoz. Alig léptem ki a mosdóból mikor észre vettem, hogy Jenni azzal a két nagyon helyes sráccal beszélget az asztalunknál. Kicsit meg voltam lepődve, hogy mit történt, hogy merte oda hívni őket, vagy maguktól mentek oda Jennihez... Na mindegy nem is ez a lényeg. Gyors, magabiztos léptekkel oda mentem, leültem és kihívóan néztem Jennire.
-Óh, szia biztos te vagy Jessi.-halotam egy mély, gyönyörű hangról.-Én Zayn Malik vagyok, ő pedig Louis Tomilson.
-Sziasztok, igen én vagyok Jessi, Jessica Smith.-feleltem.- Örülök, hogy megismertelek titeket.
És hirtelen, az arcom olyan vörös lett, hogy szinte már égtem.Úr isten, ez a Zayn annyira helyes, és az a gyönyörű mogyoró barna szemei, úr isten. Azt hittem itt helyben elolvadok.
-Jennifer Smith.-szólaltam meg.- bezsélhetnénk négyszemközt?!
-Tudod, hogy utálom ha a teljes nevemen szólítasz! -szólt vissza mogorván.- de persze. Srácok kimegyünk a mosdóba, ne menjetek sehova.
-Oké,Oké.-szólaltak meg egyszerre.
Gyorsan felpattantam, és kirángattam Jennit a mosdóba. Alig hogy beértünk neki kezdtem.
-Mit képzelsz magadról, oda hívsz két teljesen idegen srácot az asztalunkhoz, míg én kint szenvedek a mosdóban?-mondtam, elég dühös hangon.
-Ne ordibálj már velem Jess, nem én hívtam oda őket, ők jöttek oda.-felelte.- Oda jöttek megkérdezték, hogy leülhetnek-e, hozzánk. Én meg mondtam nekik, hogy persze, miért is ne?!
-De akkor is, nem is ismerjük őket...-mondtam neki, mire közbe vágott.
-Jess, nyugodj már le. Ide jöttek ismerkedni, az miért baj?! Láttad milyen helyesek nem?
-Igazad van. Zayn tényleg annyira aranyos.
-Na látod. De Louis se semmi. Na vissza megyünk még ma?
-Persze, de ne feledd, 2re mennünk kell Alexért a bölcsibe.
-Nem felejtettem el, ne aggódj.
Gyorsan megigazítottuk a hajunkat, én raktam fel egy kis alapozót, hogy ne látszodjon, hogy mennyire elvörösödtem, és vissza mentünk a fiúkhoz. De ők már nem voltak ott. Csak egy kis cetlit találtunk, amin ez állt:
"Kedves Jess, és Jenni.
Sajnos el kellett rohannunk mert fontos elintézni valónk van. De ha szeretnétek jobban megismerni minket, itt a telefonszámunk és a lakcímünk.: Zayn: 0069598634856, Louis: 0069599638564. A lakcímünk: London, Flower street 169. Puszi Zayn és Lou.;)"
A nevem Jessica Smith. 17 éves, modell vagyok, van egy ikertestvérem (húgom) Jennifer és egy 8 hónapos öcsém, Alex.Londonban lakok. A szüleim 3 hónapja haltak meg, egy autó balesetben. A mai napig nagyon sokat gondolok rájuk. Nagyon hiányoznak. Olyan nehéz nélkülük élni, mindent nekem és a húgomnak kell meg csinálni. Főzni, mosni, takarítani, bevásárolni stb. Szóval értitek. Szülők nélkül mit sem ér ez a világ. Rengeteg szép hely van Londonban. Nagyon szeretünk kirándulni, vagy csak egyszerűen sétálgatni London utcáin. Kedvenc helyünk a Starbucks kávézó. Rengeteget járunk oda. Néha csak megiszunk egy kávét, és beszélgetünk, üzleti ügyeinket is ott rendezzük.
Egy nap Alexot bölcsödébe vittük, hogy nyugodtan tudjunk beszélgetni a nővéremmel, így elmentünk a Starbucksba meginni egy kávét.Elég sokan voltak most ott, ami meglepő hiszen, ez a környék eléggé elhagyott, csak az jár ide kávézni, aki itt lakik, vagy erre felé dolgozik. Mikor kihozták a megszokott kávénkat, hosszasan elkezdtünk beszélgetni a minden napokról, amikor észre vettünk két iszonyatosan helyes srácot, a mellettünk lévő asztalnál.Ők még nem rendeltek. Nagyon érdekes, és ismerős arcuk volt, de nem nagyon törődtem velük.Kortyoltam egyet a kávémból, de iszonyatosan forró, volt és meg égette a nyelvemet, így muszáj volt kimennem a mosdóba leöblíteni egy kicsit.
-Jenni, kiszaladok a mosdóba, mindjárt jövök.-feleltem.
-Oké, de siess.-mondta Jenni.- Elég sok furcsa alakot láttam az imént bejönni.
-Oké, oké 2 perc és itt vagyok.
Kiszaladtam gyorsan a mosdóba, megnyitottam a csapot, a kezemet alá tettem, hogy a tenyerembe folyjon a víz, utána nagyokat kortyoltam a tenyeremből. Megkönnyebbültem egy kicsit, így már nem égett a nyelvem. Gyorsan még belenéztem a tükörbe, megigazítottam a hajamat, raktam fel egy kis alapozót és egy kis szájfényt, aztán rohantam vissza az asztalunkhoz. Alig léptem ki a mosdóból mikor észre vettem, hogy Jenni azzal a két nagyon helyes sráccal beszélget az asztalunknál. Kicsit meg voltam lepődve, hogy mit történt, hogy merte oda hívni őket, vagy maguktól mentek oda Jennihez... Na mindegy nem is ez a lényeg. Gyors, magabiztos léptekkel oda mentem, leültem és kihívóan néztem Jennire.
-Óh, szia biztos te vagy Jessi.-halotam egy mély, gyönyörű hangról.-Én Zayn Malik vagyok, ő pedig Louis Tomilson.
-Sziasztok, igen én vagyok Jessi, Jessica Smith.-feleltem.- Örülök, hogy megismertelek titeket.
És hirtelen, az arcom olyan vörös lett, hogy szinte már égtem.Úr isten, ez a Zayn annyira helyes, és az a gyönyörű mogyoró barna szemei, úr isten. Azt hittem itt helyben elolvadok.
-Tudod, hogy utálom ha a teljes nevemen szólítasz! -szólt vissza mogorván.- de persze. Srácok kimegyünk a mosdóba, ne menjetek sehova.
-Oké,Oké.-szólaltak meg egyszerre.
Gyorsan felpattantam, és kirángattam Jennit a mosdóba. Alig hogy beértünk neki kezdtem.
-Mit képzelsz magadról, oda hívsz két teljesen idegen srácot az asztalunkhoz, míg én kint szenvedek a mosdóban?-mondtam, elég dühös hangon.
-Ne ordibálj már velem Jess, nem én hívtam oda őket, ők jöttek oda.-felelte.- Oda jöttek megkérdezték, hogy leülhetnek-e, hozzánk. Én meg mondtam nekik, hogy persze, miért is ne?!
-De akkor is, nem is ismerjük őket...-mondtam neki, mire közbe vágott.
-Jess, nyugodj már le. Ide jöttek ismerkedni, az miért baj?! Láttad milyen helyesek nem?
-Igazad van. Zayn tényleg annyira aranyos.
-Na látod. De Louis se semmi. Na vissza megyünk még ma?
-Persze, de ne feledd, 2re mennünk kell Alexért a bölcsibe.
-Nem felejtettem el, ne aggódj.
Gyorsan megigazítottuk a hajunkat, én raktam fel egy kis alapozót, hogy ne látszodjon, hogy mennyire elvörösödtem, és vissza mentünk a fiúkhoz. De ők már nem voltak ott. Csak egy kis cetlit találtunk, amin ez állt:
"Kedves Jess, és Jenni.
Sajnos el kellett rohannunk mert fontos elintézni valónk van. De ha szeretnétek jobban megismerni minket, itt a telefonszámunk és a lakcímünk.: Zayn: 0069598634856, Louis: 0069599638564. A lakcímünk: London, Flower street 169. Puszi Zayn és Lou.;)"
Ez hihetetlen, így itt hagytak... Egy cetlit hagytak... Nem tudtak volna várni, 2 percet se... Vajon minden lánnyal ezt csináljak? Vagy csak minket akartak palira venni..Sőtt, lehet még a telefon szám, és a lakcím is kamu...~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Szóval ez volt az első rész. Nem a legjobb, nem a leghosszabb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése